Az időszakos (ideiglenes) munka, azaz a Zeitarbeit Németországban a mai foglalkoztatás modern formája. Ennek segítségével a vállalatok megőrzik rugalmasságukat és gyorsabban tudnak a különböző gazdasági és piaci kihívásokhoz alkalmazkodni.
A munkavállalók számára ez azért előnyös, mert a munkaerőpiacra gyorsabban nyerhetnek bejutást, ismereteiket gyarapítják és karrierlehetőségük is javulhat.
Németországban a 60-as években kezdett kialakulni ez a forma, azóta a munkaerőpiacon folyamatosan emelkedő tendenciát mutatván mára bevált foglakoztatási formává vált.
Az időszakos munkavállaló ott dolgozik, ahol éppen a képzettségének megfelelően valóban szükség van rá.
Az időszakos munkának három résztvevője van:
– Az alkalmazó vállalat, továbbaikban kölcsönvevő cég, amelynek tényleges személyzeti igénye van.
– A munkaerő-kölcsönző vállat, továbbikban kölcsönbeadó cég, amely a munkaerőt átadja, kikölcsönzi az alkalmazó vállalat számára.
– A munkavállaló.
Az ideiglenes munkánál munkaerő átengedésről, kikölcsönzéséről van szó. A munkavállaló a munkaerő-kölcsönző, vagyis kölcsönbeadó cég alkalmazásában áll, viszont a tényleges munkavégzés a kölcsönvevő cég székhelyén történik.
Az ilyen munkavállalókat gyakran hívják kölcsönmunkaerőnek, munkaadójuk a munkerő-kölcsönző, munkáltatójuk pedig a kölcsönvevő cég.
Zeitarbeit Németországban: A három fél között háromoldalú munkaviszony van.
A munkaszerződés a kölcsönbeadó és a munkavállaló között kerül megkötésre, így az összes munkaadói kötelezettségeket a munkaerő-kölcsönző viseli. A munkaviszony társadalombiztosítás-köteles és így a díjazásuk a BAP / DGB ( Személyzeti Szolgáltatók Országos Szervezete/ Német Szakszervezetek Szövetsége ) által kötött kollektív szerződés rendelkezéseinek hatálya alá tartozik. A munkavállaló jogosult szabadságra valamint fizetésre betegség és szabadság ideje alatt is.
Az kölcsönbeadó cég díjazás ellenében átengedi a munkavállalót a munkaerőt igénylő kölcsönvevő cég részére.
A munkavállaló és a kölcsönvevő cég között nincs szerződés, viszont az időszakos munkavállaló a kölcsönvevő cég utasításai szerint, annak munkaelőírásait betartván végzi munkáját.
A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő cég jogviszonyát az AÜG (Arbeitnehmerüberlassungsgesetz / Munkakölcsönzésről szóló törvény) szabályozza. E szerint a munkaerő-kölcsönzés engedélyhez kötött és ami a legfontosabb, hogy minimálbér köteles.
A törvények folyamatos frissítése eredményeképpen a Zeitarbeit Németországban az állandó foglalkoztatás egyre vonzóbb alternatívájává vált a munkaadók számára.
Jóllehet gyakran érvelnek azzal, hogy az ideiglenes munka lehetőséget nyújt a szakmai világba való visszatérőknek, különösen a tartós munkanélküliek számára, azonban csekély annak a lehetősége hogy a kölcsönvevő cég végérvényesen felvenné őket a saját állományukba.
Az munkaerő-kölcsönzés alkalmazásának legjellemzőbb esetei, amikor egy adott vállalatnak nincs elegendő munkaereje, mint amennyire szüksége lenne. Vagy pedig a tartós állományban lévők betegség, szabadság, terhesség, vagy a szülői szabadság miatti távollétüket fedezni kénytelen.
Illetve plusz megrendelések, megbízások esetén, az átmeneti munkaerőhiányt kölcsönmunkaerővel kívánja megoldani.
Elméletileg az is előfordulhat, hogy az ideiglenes munkavállaló egész életében ugyanannál a kölcsönvevő cégnél dolgozik, mint kölcsön-munkaerő, anélkül, hogy a kölcsönvevő cég valaha is munkaviszonyt létesítene vele.
Forrás: https://www.bfga.de/arbeitsschutz-lexikon-von-a-bis-z/fachbegriffe-v-z/zeitarbeit/
