Németországi Részmunkaidő – legfontosabb tudnivalók

A németországi részmunkaidő szerinti foglalkoztatás az erre vonatozó, 2001 óta hatályos törvény szerint minden munkavállalót megillet, azt nem korlátozzák csak egy bizonyos csoportra.

Minden olyan munkavállaló, aki legalább 6 hónapja alkalmazásban áll egy olyan cégnél, amely több, mint 15 munkavállalót foglalkoztat, igényelheti a részmunkaidős foglalkoztatási formát, 3 hónappal annak kívánt életbe léptetése előtt írásban vagy szóban, a munkaidő beosztási kérelmével együtt. Mindezekről a munkáltatóval együttesen állapodnak meg a későbbiekben.

A törvényben foglalt ezen jogát a munkavállaló bármilyen hátrányos megkülönböztetés nélkül gyakorolhatja.

Amikor a munkáltató nemet mond

A munkáltatónak joga van a részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozó kérelmet visszautasítani abban az esetben, ha az jelentősen hátrányosan érinti a szervezetet, a munkafolyamatokat vagy a biztonságos működést, vagy ha aránytalanul magas költségekkel járna. A munkaidő mérséklésére vagy újraelosztására beadott kérelmet a munkáltató legkésőbb a kért változtatás életbe lépése előtt 1 hónappal meg kell, hogy válaszolja, ellenkező esetben a munkavállaló által kért módosítások lépnek életbe, noha ekkor is lehetősége van a munkáltatónak a fenti okokra hivatkozással eltörölni vagy megváltoztatni azt.

A törvény célja, hogy a munkavállaló igényét és a cég működési érdekeit összhangba hozza.

A munkaidő tehát kérésre csökkenthető aztán újra növelhető?

A munkaidő csökkentésére, vagy a munkabeosztás módosítására beadott kérelem függetlenül annak kimenetelétől kétévente egy alkalommal kérhető. (Kivétel pl. gyermekvállalás esetén a teljes munkaidőhöz való visszatérés.) A törvény kitér néhány olyan esetre is, amikor a részmunkaidős alkalmazott munkaideje meghosszabbítását kéri.

Erre jogilag azonban nem adható be kérelem, noha a munkáltatónak a munkavállaló ilyen irányú kérelmét az egyéb jelentkezőkkel szemben előnyben kell részesítenie, de joga van nem őt választani, amennyiben az üzleti érdek vagy egyéb munkavállalók munkaidőre vonatkozó kérelmei ezt diktálják.

Hogyan alakítható a németországi részmunkaidő?

A törvény értelmében a különböző munkaidő-modellek összehangolhatók, így van mód pl. a felmerülő munkamennyiség alapján elrendelt németországi munkavégzésre (“lehívás”), vagy adott munkakör több munkavállaló általi betöltésére (job sharing). A „lehívásos” munkaviszonynál előfordulhat, hogy a munkavállalót hátrány éri a bérezéskor, mivel itt a kollektív szerződésben szerepelhetnek szabályozások a napi vagy heti munkavégzésről, amelyek a bérezést befolyásolják („lehívás” esetén pedig a munkavállaló akkor dolgozik, amikor arra a munkáltató az üzletmenet megfelelő biztosítása érdekében igényt tart rá, pl. szezonálisan).

A hátrányos megkülönböztetés tilalma

A közösségi joggal összhangban a törvény kimondja, hogy a németországi részmunkaidő nem alsóbbrendű foglalkoztatási forma, az ilyen formában foglalkoztatottakat pedig nem érheti hátrányos megkülönböztetés.

Bármilyen eltérő bánásmód tehát csakis az alacsonyabb képesítés, munkatapasztalat vagy teljesítmény alapján elfogadható.

Részmunkaidő bérezésekor alapelv, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatott bérének arányos részét kell megkapnia a munkájáért, tehát azonos órabérre jogosult, mint a teljes munkaidős alkalmazott, teljesítménybérezés esetén is azonos alapelvek mentén számolt fizetség jár, illetve nem vonhatók meg az egyéb juttatások, mint pl. a „karácsonyi pénz”.

A határozott idejű munkaviszonnyal rendelkezőkre is vonatkozik, hogy nem érheti őket hátrányos megkülönböztetés a határozatlan idejű szerződéssel dolgozókkal szemben. Őket az egyéb juttatások időarányosan illetik meg.

Továbbképzési lehetőségek

A törvény arra is kötelezi a munkáltatót, hogy a részmunkaidős alkalmazottak számára azonos képzési lehetőségeket biztosítson – és ez alatt nem csak az éppen aktuális munkakörhöz kapcsolódó újabb ismereteket jelenti, hanem egyéb képességek fejlesztését is.

A munkáltató abban az esetben tagadhatja meg a továbbképzés lehetőségét, ha azt a többi munkavállaló összes felmerülő igénye indokolja.

Forrás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*